Mit lehetne mondani?...

Mit lehet ilyenkor mondani?... Amikor az élet olyan sallert ad, amekkorát nem érdemeltél... Főleg nem egy baráttól... Aztán a következő pillanatban az élet rájön, hogy túl nagy a veszteség, és kárpótol... Aztán pedig ismét lecsap... Így lehetne összefoglalni az elmúlt pár hetemet...

De, nézzük pár szóban mi is történt...

A pofon:
egy barátom eléggé undorítóan viselkedett velem az utóbbi időben...
ígéretek elfelejtése, kihasználás, hazugság, a hibáim emlegetése és kiemelése társaságban vagy mások előtt... és ezek azok amik kiderültek...
ha van még más is, arra nem akarok rájönni!
Oké, aztán én is úgy küldtem el a fenébe, mint valami utolsó beszari alak... épp csak azért tettem így, mert nem voltam kíváncsi a mentegetőzésre, vagy a további hazugságokra, ismételt ígéretekre.... vagy akármire ami következhetett volna!!... Vagyis lezártam, nem akartam folytatni, ennyi, vége! Nem vagyok/voltam kíváncsi a folytatásra... Vagy bármire ami következhet... Akkor azt hittem a padlón vagyok, pedig még csak a lejtőn indultam el (azóta sem álltam meg igaz, de már közel sem olyan nagy depresszióval szemlélem a dolgokat)...

A "kárpótlás":
Nagyon jó helyet fogtam ki gyakorlatra.... Az Arany János Közösségi Házban vagyok kisegítő levegőrontó munkakörben... :P Jól érzem magam a "melóban", jó a társaság is... Tényleg jó ez az egész dolog... :)

Ismételt pofon:
Na, igen, egy másik barátomról is kiderült valami, de arról még nem írok...
Majd ha beszéltem vele, vagy megoldódott.... bárhogyis...

Röviden ennyi lenne....


Na, és mi is történt a "melóban"?... :)

Megrendeztük a gyereknapot, jó volt, csak fújt a szél...
Persze a szél nem jött jól, mert repültek a sátrak... Sajna szó szerint is, szóval volt nagy futkosás...

Aztán volt egy konferencia, ahol Ágota jobbkeze lehettem... :) Ahogy Ő mondta a "testőre"... :)
Aranyos volt, mert megdicsért utána, pedig nem is csináltam semmi különöset, csak figyeltem, segítettem, és kéréseket teljesítettem... :)

Aztán volt egy főző verseny is, Pakonyban a Jóbarátok vendéglője rendezésében, az étterem (Jóbarátok) mellett...


Meg az itthoni videó szerkesztgetést sem hagytam abba, ja, és a photoshoppot sem... :)
Szóval el vagyok, olvasgatok, néha ideges vagyok, de jól érzem magam a "melóban" és az a lényeg, hogy a hétköznapjaimon nem agyalok annyit a "barátaimon", aztán hétvégén pihi, vagy az igazi barátokkal vagy a családdal vagyok... Ja, és nagyon sok MES-t hallgatok mostanában, megvan mind2 albuma, imádom, igaz nem az én stílusom, de attól függetlenül imádom... :)

Legutolsó vidim:



Csók a család, mindenkinek ,,nagy kalappal" a hátralévő vizsgákra, akinek van... :P
(nekem már az sincs... :P bibi...)
25-én évzáró, 26-Emergenza A38on (Leecher konci), 27-Norbiéknál szülinapozás...
Jó lesz ez... :) És akármilyen pofonokat ad is, mégis szép az élet... :)