2009. november 15., vasárnap

Sulis munka

(Pár oldalt elolvastam, mielőtt ezt megírtam volna... A webcímeket nem jegyeztem meg, szóval akit érdekelnének, azok scak pötyögjék be a Google-ba a címet és a szerzőt... :) )


Kowalsky/Le Renard: Holnap előtt

Kiadó: Trajan Könyvesműhely

Kiadás éve: 2005

Kategória: sci-fi / fantasy / horror

Oldalszám: 247

Ára: 1870 Ft


A Holnap előtt című könyvet már számtalanszor elolvastam… Valahogy egyszerre érzi az ember mindennapi, mégis kiemelkedő alkotásnak. A szerzőpárost, pedig valószínű sokan ismerik. Kowalsky zenész, szövegíró, előadóművész; a Black-Out, és a Mantra egykori, a Kowalsky meg a Vega jelenlegi énekese. Le Renard pedig kb. ötszáz könyv fordítója/szerkesztője/írója. A műben kettejük életének történései keverednek egymással, és a fikcióval. Üzennek valamit…


A történet egy eleinte ismeretlen helyszínen játszódik. Bár már érezzük az őrületet a kezdő gondolatokban is… „ Ahhoz, hogy megértsük, milyen kegyetlen a valóság, sokszor az őrület szemüvegén át kell néznünk a világot.” Aztán a furcsa, tőlünk különálló világ leírása után, szembe kerülünk a szerzővel, mert megszólít minket, hív, és elkezd mesélni egy történetet.


Egy elmegyógyintézetben találjuk magunkat, azon az éjszakán, amikor főhősünk elkezd emlékezni… Rég elfelejtett események öltenek alakot a szemünk előtt, történetek, sorsok melyek akár a saját életünkből is ismerősnek tűnhetnek. A könyv szereplői ugyanúgy élik életüket, mint az olvasó, vagy más emberek. A főszereplő emlékei akár a mi emlékeink is lehetnének, talán ezért sírunk, nevetünk mindvégig együtt a szereplőkkel. Mindannyian emlékszünk az első szerelemre, az első csókra, a nyarakra és csínytettekre, és sajnos az első veszteségekre is. Mindenki sorsában megjelenik egy jó barát, vagy családtag tragikus elvesztése, és ugyanúgy ismerjük az új kapcsolatok meleg, szeretetteljes érzését. Mégsem csak ennyit üzennek a szerzők. Mondanivalójuk ennél sokkal mélyebb. Sorsokról, élethelyzetekről mesélnek. Megismerhetjük a gazdag pesti lányt, az igaz barátot, a falu bolondját (bár nem a klasszikus értelemben véve ezt a kifejezést), az apát, a drogdíler prostituáltat, a vagány motorost, akit hazatoloncoltak Amerikából, és Pista bácsit, aki apja helyett apja a fiúnak. Rajtuk keresztül mondják el, hogy mindenkiben ugyanúgy megvan a jó, mint a rossz; azonban itt is akadnak kivételek.


Megtudhatjuk, hogy az embereket, az étvágyuk alapján is megkülönböztetjük… Mindenki másra éhezik. Van aki az ételre, italra, drogra, vagy az isteni kegyre áhítozik.


Maga a történet két szálon fut. Eleinte úgy tűnik, hogy a két szál, talán nem is kapcsolódik egymáshoz. Miközben a fiatal férfi az elmegyógyintézetben „tisztul”, addig a fiú (fiatal kori önmaga) egyre lejjebb csúszik az élet lejtőjén. Majd végül a két szál összeér…


Az elbeszélést időnként megszakítják Kowalsky dalszövegei, versei, amik segítenek megérteni a történetet, és a történet pedig segít felismerni a szövegek mondanivalóját.


Két olyan rész van a könyvben, ami nagyon megfogott.

Az első, az, mikor a fiú barátja haláláról értesül. (Ehhez személyes emlékem is fűződik. Sajnos nemrégiben hasonló eset részese voltam.)

„Azóta megértettem pár dolgot. Azóta rájöttem, hogy Karesz volt az egyetlen jó barátom. Az apámon kívül, az egyetlen aki fontosabbnak tartott engem, mint magát. Az egyetlen!”

A második, pedig amikor a szerző az igazi küzdelemről beszél.

,,Az igazi küzdelem az, amikor az ember a Hétköznapok nevezetű szörnnyel küzd meg. Azok a valódi hősök, akik hajnalban kelnek, pedig úgy, de úgy aludnának még, de megcsinálják, elmennek dolgozni, lenyelik a sok szart, amit a szájukba tömnek, mert kell, és nem maguk miatt, a gyerekük miatt, a családjuk miatt. Aztán a gyerekük, akiért ennyi áldozatot hoznak, egy nap majd ugyanígy fog élni, hogy megcsinálja a saját gyereke, a saját családja miatt… Hol van a kiút?”


Minden megvan a műben, ami egy könyvhöz kell… Szórakoztatás, elgondolkodtatás, jogos társadalom kritika, keleti bölcseletek.


Bárkinek, bármilyen korosztály számára csak ajánlani tudom a Holnap előtt-öt. Válaszol az élet kérdéseire, rávezet a problémák megoldására, még akkor is, ha szó szerint nem mondja ki ezeket a dolgokat.


Végül a szerző szavaival zármán gondolataimat.

,,Parányok vagyunk csak; lemetszett lábú hangyák egy végtelen sivatagban. Sokszor egyetlen homokszemben botlunk meg.”



Horváth Dorottya

BKF KTSZKI – IK14.

e-mail: h.dorsz@gmail.com

blog: http://eldest-dragonshape.blogspot.com

2009. november 9.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése